Csodálom, hogy vannak, akik értetlenül állnak a szavazás utáni visszalépések előtt. Ez minden választásnál jellemző tünet. Vannak "csapatok", ahol csak abban a felállásban látnak garanciát a helyes működésre. Ez történt most is. Ebből érthetővé válik, hogy valaki (KK) nem a posztra hajt, hanem a csapatmunkában bízik ami egy másik vezetővel nem látszik megvalósíthatónak.

Valóban sajnálatos, hogy csak a politikai vezetés kandidált. Ha megnézzük a vívószövetség eddigi elnökeit, úgy többnyire a gazdasági élet vagy a felsőbb politika volt jelen. Sajnos a mostaniban egyiket sem látom. Csampa úr egy szerény képességű motoros, aki a farvizen evez, de nekünk egy vezérevezősre van szükségünk, aki ritmust diktál, a legjobban húz és egy "vezér" Csampa úr pedig csak egy kis tiszthelytettes benyomását kelti. Hallomásból ismerem a hasonló helyzet megoldását a birkozó szövetség életéből. Ott minden elnökjelölt megmondta, hogy mennyi pénzt tud szerezni. (H.CS. elnökké választása).

Itt most sem pénzről, sem szakmáról nem volt szó. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy Lajos nem volt jelen. Hogy lehet elképzelni, hogy ezt komolyan gondolja, ha még arra sem képes, hogy jelen legyen?.Az ő posztja a legfontosabb (szakmai szempontból).

Ne legyen nekem igazam, hogy csak röved ideig fogja bírni a gyenge vezetés "támogatását", ahogy ez megtörtént már a tőr szakág esetében vele. Hogy jött az ötlet, hogy őt bízzák meg ezzel a feladattal? Ha nem sikerült a konszenzus a tőr vonalon, hogyan lesz képes erre mindhárom fegyvennem esetén?

Sajnos szembe kell néznünk a szomorú ténnyel NINCSENEK MEGFELELŐ KÁDEREINK.

Ha egy választáson a két legfontosabb pozicióra nincs más jelöltje egyik elnökaspiránsnak sem (elnökhelyettes, szakmai igazgató) akkor ez annak a bizonyitéka, hogy vagy nincs, vagy ebben a kilátástalan helyzetben nem akar senki sem belevágni. Kérdés, hogy miért?

Ha a múlt funkcionáriusait nézzük, sajnos az utóbbi 20 év elég volt ahhoz, hogy kiítrsa a tehetséges jelölteket. Valaha a FIEben minden bizottságban volt magyar tag kezdve Elek Csibitől Baltazár Lajoson át a Kovács-Kárpáti- Székely vonalig. Mit rontottunk el? Félek, hogy a kihalt régi gárda után (akik a háború előtt kezdtek),  nem juthatott szóhoz, illetve megakadályozták, hogy nemzetközi vonalon valaki szóhoz jusson. Ismerem a szomorú történetet Kovács Tamásról, amikor az apja be akarta juttatni valamelyik bizottságba. (Nem a rendszer hibája volt, hogy nem sikerült.) Ugyanez történt az alsóbb vezetőkkel is. Hogy ma a Honvéd élén egy hentes virít, az UTE vezetőjeként egy erre alkalmatlan terpeszkedik, a Vasast pedig egy ejtőernyős bitorolja, jól mutatja, hogy nem cask az MVSZ elnökével van baj. Sajnos a clubok választottak olyat, amilyenek ők maguk. Hogyan is lehetne elképzelni, hogy a felsorolt alacsonyan qualifikált személyek bizalmat szavazzanak egy KK-nak, aki a sportban, nyelvtudásban, pozícióban és a FIE ben (egyedüli magyarként...Jenőt nem számolom, mert egy súlytalan bizottságban van) messze felettük áll.

Összegezve sajnos a "megújjulás" csak egy új más felfogású csapa