Megkaptam, kitöltöttem, visszaküldtem. Kíváncsian várom, mi fog ebből kisülni. Nyáron sem áltunk le teljesen. Hetente kétszer jöttek a srácok iskolázni. Most 20-án bemutató vívást tartunk a strand területén - Kunszentmiklós -, toborzó jelleggel, amolyan házi csapatversenyt rendezünk. Aztán 21-én kezdem a versenyzőkkel az alapozást, szeptember 3-án indul ugyanez az újoncokkal. Ha lesznek újoncok. A két helyi iskolában folytatom a toborzást, aztán meglátjuk. A szülők beruháznak szerelésre, az önkormányzat biztosítja a helyünket a sportcsarnok karzatán. Pástunk nincs, egy-két találatjelző gépre van tizenegy tőröző. 8 - 13 évesek. Sajnos ebből csak három lány. Lelkesek, szorgalmasak. Jó lenne még egy két gép, egy két csúszásmentes pást, vagy valami pástszerű gumiszőnyeg, mert kövön vívnak, ami csúszik és balesetveszélyes. A szúrópárnákat Kecskemétről kaptuk, - ahogy találatjelző gépet is - házi kivitelezésű párnák, de a célnak megfelelnek. A helyünk nem állandó, - ott edzenek a pingpongosok is - minden edzésen szerelnünk kell. Persze ez nem baj, a lényeg, hogy dolgozhatunk. Hetente ötször két órát, versenyre készülve többet. Bízom benne, hogy jó szezonunk lesz, eredményes. 

A szövetség honlapjára felkerült egy felhívás, amelyben Csampa Zs. kéri, hogy a szakosztályok tölsenek ki a egy kérdőívet, melynek adataira is támaszkodva sportágfejlesztési koncepció készül. Mivel a koncepció előfeltétele a sportág jövőbeni állami támogatásának, remélem a szakosztályok komolyan veszik a felhívást, és a feladatot, kitöltik és határidőre beküldik az egyébként meglepően részletes kérdőívet.

Itt az idő, amikor a szakosztályok ismét segíthetnek, remélem élnek a lehetőséggel.

Hogy a legkönnyebb dolog kijutni egy olimpiára? Csapatban. Így is kellene gondolkodni. Ez a központosítás irányába mutat. Ez így mind szép és jó, de ehhez meg kellene teremteni a feltételeket minden szinten. Na ez az, amitől fényévnyire vagyunk. Egyébként miért lenne összeférhetetlen a központosítás és az automatizmus? Persze észszerűen. Csendben megjegyzem, hogy nem egy női kereten voltunk vagy négyen.

S.K.

Központosítás vagy "automatizmus"?
A realitásokból kell kiindulnunk. Van minden klubban elég minőségi edzőpartner? Nincs.
Mi a megoldás? Közös edzések (ezt nevezik központosításnak). Aki ezt kétségbe vonja, az nagyon a fejlődés mögött jár.
 

Az említett példa csalóka.Titi, Mincza, Hormay, Tóth Hajni nem a központosítás áldozatai voltak, hanem Győző megkülönböztető, kirekesztő akcióinak (válogatás a csapatba, fiatalítás címen kiejtette az öregeket, kivételezése a kiválasztottakkal stb.)
 

Az ötvenes évek vívó sikereinek nagyban a közös edzések voltak az alapjai. Ha a vezető országokat nézzük, Kína, Korea, abszolut központosított .Az olaszoknak  van elég erős klubéletük, hogy erre nincs szükségük, de ők is csak tőrben tündököltek. Ráadásul nálunk a központosítás egyszerűen megoldható, hiszen a nagy többség egy városban él, és különben sincsenek nagy távolságok.
Arról nem is beszélve, hogy pl. a franciáknál a központosítás azzal jár, hogy mindenki a vezetőedzőnél és az aszisztensénél iskolázik és hetente csak egyszer megy a klubjába.
Ha megint csak itt tartunk, hogy ez egy megosztó kérdés, akkor látszik csak  igazán, hogy még mindig nem sikerült egy átfogó, szakmailag lényegre törő analízist csinálni, hogy mitöl beteg a magyar vívás. E nélkül nincs alapja a változtatásoknak. Vannak egyáltalán változtatások? Én még csak jelét sem látom. Minden megy tovább a régi kényelmes, megegyezéses, békés úton.

Egyébként meg csodálom Iván érzékenységét, hiszen semmi mocskolodó sértést nem írtam, csak meg merem írni (igaz ehhez nem kell bátorság, hiszen névtelenül) a tényeket, de ezzel a hallgatag tömeg véleményét öntöm ilyen kétes formába. Ők ugyan így gondolkoznak, csak nem veszik a fáradtságot, hogy megírják.

Olvasgatva a jegyzőkönyveket komoly félelmeim támadtak. A túlzott központosítás, a kemény szankciók (csak az indulhat nemzetközi versenyen aki nem hiányzik keretedzésről) Kulcsár Győző szellemét idézi. Ő hasonló szabályozással sikeresen elriasztotta a második vonal versenyzőit, aminek  jól látható következményei vannak. 

Véleményem szerint az AUTOMATIZMUS az egyetlen és tiszta megoldás. Ha a delikvens különböző, akár a központi felkészüléstől eltérő edzésmódszerrel is oda tud érni, akkor értelmetlen lenne büntetni. Ha valaki a központosított edzések ellenére se tud kijutni, akkor nem odavaló. Természetesen senki sem ellensége saját magának, részt vesz a megfelelő számú központi edzéseken.